Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


DEVIZA KIFOSZTÁS MÉRETEI, ÉS JOGI ELISMERÉSE

2020.01.25

- kérem megosztani -
DEVIZA KIFOSZTÁS MÉRETEI ÉS JOGI ELISMERÉSE

DEVIZAHITEL:
2007 - 10.000MdFt devizahitel
2010 - 7.266MdFt devizahitel = 5.600.000 db szerződés
2010 - ebből 5.474MdFt jelzáloghitel = 1 millió db szerződés
2013 - 3.825MdFt devizahitel
2013 - ebből 3.525MdFt jelzáloghitel = 0,5 millió db szerződés

DEVIZAKIFOSZTÁS:
2014. - árfolyamrés ca. 3% ún. jutalék ("spread") a devizahitelre
2014. - árfolyamrés jóváírás ca. 1.000MdFt összegben történt
2014. - bankbevétel: 3%/100%x1.000Md=30ezerMdFt (!), vagyis
ebből a 30ezerMdFt bevételből azt a jelentéktelen 3% árfolyamrés költséget jóváírták/visszafizették, nos ezt hazudták/hazudják a "megmentettük az adósokat" és ez az EUB C-26/13 Kásler-ítélet nyomán jóváírt/visszafizetett mindössze 3% "spread" összeg. 

DEVIZAKIFOSZTÁS JOGI ELISMERÉSE.
Devizahiteleken az árfolyamkockázat a biznisz. A fenti mintegy 10ezer milliárd nagyságrendű devizahiteles szerződés-állományt 2002-2010 között a ballib kormányok hozták létre, azóta ezen a jogcímen kaszálják az árfolyamkockázatot (2014-után forintosítva). Az árfolyam-biznisz egyetlen költsége a szintetikus devizaforrásnak a költsége, amely nem más mint a deviza kamatswap csereügylet, ahol a devizatőke nem cserél gazdát, hanem a swap parttnerek a saját deviza kamatait egymással szemben elszámolják. Ennek költsége mindössze a swap hosszabbítás költsége. Nálunk a 100db szerződésből 90db fedezetlen, illetőleg ilyen devizaswappal fedezett, amelynek költsége a határidős árfolyamok piacán kialakult költség és ez elenyésző a devizaadósoktól beszedett folyósítási és a törlesztési árfolyamkülönbözethez képest, ezért nem véletlen, hogy az árfolyamkülönbözet adós általi viselése jogi legitimációt (de jure elismerést) a Kúria 6/2013 hírhedt indító határozatával és ennek nyomán hozott devizatörvényekkel (DH1, DH2, DH3) nyertek. Ezek után aki azt hioszi, hogy az a bírósági rendszerben van a devizaügy megoldása, amely a minden bíróságra kötelező 6/2013 PJE határozatával a devizaadós nyakába varrta az árfolyamkülönbözetet, majd 2/2014 PJE határozatával visszacsurgatta devizamentés címén az árfolyamrés jutalékot ("spread"), az tehát súlyosan téved abban, hogy a magyar bírósági rendszer fogja megoldani a devizaügyét és megspórolhatja az egyetlen kivezető utat a devizaharc megvívását.   

Forrás (adatok) szakmai tanulmányok, cikkek:
Nagy Márton István: 
Forintosítás hogy is volt ez?
Balog Ádám dr. - Nagy Márton: 
Forint és devizahitelek, ki járt jobban?
Palkó István (www.portfolio.hu) 
"Nincs is frank a devizahitelek mögött - Ez komoly?"

Dr. Kriston István
a Devizahiteles Párt (bejegyzés alatt) ügyvezetője

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.