Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Végre van kiút a devizahitel csapdából! Leleplező közlemény Dr. Kriston István nemzetközi szakjogásztól!

2019.12.19

screenshot_20191219-161513_gallery.jpg

Dr. Kriston István
November 13., 9:18 · 
- kérem közzétenni -
DEVIZAHITELES PÁRT
LELEPLEZŐ KÖZLEMÉNYE

AZ MSZP [GYURCSÁNY-DK] ÉS A FIDESZ 2008-2010 KÖZÖS FELELŐSSÉGÉRŐL A DEVIZAHITELEK KIVEZETÉSÉNEK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZŐ MULASZTÁSÁRÓL

Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdését, mint Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségvállalása alkotmányos elvét és az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését, mint a tulajdonvédelem alkotmányos elvét súlyosan sérti a 2014. évi LXXVII. törvénynek (Tv.) a szerződések devizanemének módosulásáról és a deviza árfolyam konverzió mértékéről rendelkező 3.§ (1), 10.§, 15.§ (1), 18.§ (1) rendelkezései.

Alaptörvény Q) cikk (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
Alaptörvény XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
Nemzetközi kötelezettségvállalás. Magyar Állam és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti (F/8) hitelkeret [Stand-by Arragement (SBA)] megállapodásának 13. pontja (2008. november 4-6.)
Nemzetközi kötelezettségvállalás. Római Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikk.

2014. évi LXXVII. törvény 3.§ (1) szerződésmódosulás normája szerint „A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul.”.

2014. évi LXXVII. törvény 10.§ deviza/forint konverzió árfolyam normája szerint „A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés tekintetében jogosult pénzügyi intézmény az elszámolási törvény szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást – ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is – a fordulónappal az adott devizanem
a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy
b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama
közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás).

2014. évi LXXVII. törvény 15.§ deviza/forint konverzió árfolyam másik normája szerint
(1) A fogyasztónak a pénzügyi intézmény által felmondott – de a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint megállapított – deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből eredő tartozása összegét a pénzügyi intézmény 2015. február 1. napjával
a) a 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy
b) a 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama
közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintban meghatározott követelésre váltja át.

2014. évi LXXVII. törvény 18.§ deviza/forint konverzió árfolyam másik normája szerint „(1) A fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozó e törvényben meghatározott szabályokat, valamint az árfolyamgát törvénynek a devizakölcsön törlesztési árfolyamának rögzítésére és a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésre, valamint a gyüjtőszámlahitelre vonatkozó szabályait az ezen alcím szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.”

Tv. deviza devizanem módosulás és árfolyam konverzió normái nemzetközi jogi kötelezettség vállalásba ütköznek. Magyar Állam a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) készenléti (F/8) hitelkeret [Stand-by Arragement (SBA)] megállapodást kötött. A nemzetközi kötelezettségvállalás általános jogalapja az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet (Tvr.) a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről. Az SBA megállapodás az angol nyelvi pénzügyi terminológia (F/9) szerint nem minősül szerződésnek. A gazdaságpolitikai intézkedés megtételére a nemzetközi kötelezettség vállalása úgy jön létre, hogy a tagország szándéknyilatkozat („Letter of Intent”) formájában kifejti milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket kíván tenni, azaz mihez kéri az IMF pénzügyi támogatását, így a gazdaságpolitikai programért a tagország vállalja a felelősséget. IMF ezeket és a finanszírozást egy ún. megerősítő megállapodás („accord de confirmation) formájában rögzíti [Nguyen Quoc Dinh – Patrick Daillier – Alain Pellet – Kovács Péter: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest, 1998. 497.o.]

IMF-Magyarország SBA a következő tartalommal jött létre. Magyarország (Pénzügyminiszter és az MNB elnöke – Tvr. 2.§-ával kihirdetett Alapokmány V. cikk 1. szakasz értelmében a tagországok kizárólag kincstárukon (fiscus), központi bankjukon keresztül tartanak kapcsolatot az Alappal és viszont] a 2008. november 4. kelt szándéklevélben (F/10) fordult az Alaphoz, hogy az támogassa a szándéklevélben kifejtett gazdasági programot 10,5 milliárd SDR (12,5 milliárd euró) összegű és 17 hónap futamidejű készenléti hitelmegállapodás formájában [Ehhez PM a bankokkal devizaalapú hitelek forintosítását is tartalmazó megállapodást (F/10/A) is kötött.] IMF igazgatótanácsa a Washingtonban 2008. november 6. kelt 08/275 sajtóközleménye (F/11) szerint jóváhagyott Magyarország számára 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt, amely kiegészült az Európai Unió 6,5 milliárd euró és a Világbank 1 milliárd euró finanszírozási ígéretével, így együtt összesen 20 milliárd euró pénzügyi támogatást jelentett. A pénzügyi támogatás kiemelt területei a költségvetés és a bankszektor. Magyarország – a felperesi jelzálogkölcsön-szerződéseket érintően a szándéklevél 13. pontjában vállalta a magánszférára vonatkozó adósságrendezési stratégia bevezetését, ennek részeként – idézem –

„(2) azok az adósok, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve a devizaárfolyamok ingadozása miatt, külön díjazás nélkül átválthatnák deviza alapú hiteleiket forinthitelekre. Amennyiben ezek az elképzelések eredménytelennek bizonyulnak, további adósságrendezési technikákat is megvizsgálunk”.

Magyarország a fogyasztók felé IMF SBA nemzetközi kötelezettség vállalását nem teljesítette. Magyarország az odaítélt 10,537,50 SDR készenléti hitelből 2008. november 6. és 2010. október 5. (utolsó lehívás) között 7.637,00 SDR összegű hitelt vett igénybe. IMF hitelmegállapodás 17 hónapos fennállása [2008. november 6. – 2010. április 6.] alatt a magyar állam az adósok felé vállalt nemzetközi kötelezettségét nem teljesítette. A 2011. június 30. hatályba lépett árfolyamgát [2011. évi LXXV. tv.] forintosítást nem tett lehetővé és állami szerepvállalás nélkül 180HUF/CHF árfolyam rögzítése mellett gyűjtőszámlán görgette az árfolyam emelkedéséből eredő törlesztési kötelezettség növekedését. E törvény 2012. március 28. hatályba lépett módosítása a 2012.05.15.-2012.06.15. MNB közép árfolyam átlaga (244,82 HUF/CHF) állami szerepvállalás nélkül piaci mértékű forintosítást tett lehetővé, de csak a fel nem mondott és 90 napon túli tartós késedelemben lévők 20 millió forint alatti ingatlanfedezettel érintett jelzálogkölcsön-szerződése és kizárólag a fizetőképesség igazolható romlása esetén. A 2011. szeptember 29. hatályba lépett végtörlesztés [2011. évi CXXI. tv.] a 180HUF/CHF árfolyamú forintosítás mellett és állami szerepvállalás nélkül csak egy megtakarítással rendelkező „tehetős” fogyasztói kört érintett. IMF hitelből tehát az állam az adósokra nem fordított, ezzel a nemzetközi kötelezettségvállalását nem teljesítette.

Tv. deviza devizanem módosulás és árfolyam konverzió normái más nemzetközi jogi kötelezettség vállalásba is ütköznek. Magyar Állam az 1993. évi XXXI. törvénnyel belső jogrendjébe iktatta az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet. Római Egyezmény kötelezi a magyar államot, hogy a felperesek javait tiszteletben tartsa.

Római Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. Cikk - Tulajdon védelme. Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik. Az előző bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.

Az emberi jogok egyetemes védelméről szóló ENSZ-nyilatkozat 17. cikkében kitér rá: minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz; senkit sem lehet tulajdonától megfosztani. A Római Egyezmény 1952-ben született első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke szerint minden természetes és jogi személynek joga van javai tiszteletben tartására. Senkit nem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik. A Strasbourgi Bíróság szerint az Egyezmény első kiegészítése – az ingó és ingatlan dolgok védelmén túlmenően – a természetes és jogi személyek gazdasági életben való részvételéhez fűződő érdekeinek széles körét részesíti védelemben.


Alaptörvény Q) cikk (2) és XIII. cikk – felperesi alapjog (tulajdon) sérelme és reparálása.

IMF SBA nemzetközi kötelezettségvállalás a devizaárfolyamok ingadozása miatt fokozott kockázatnak kitett fogyasztók deviza alapú hitelei forinthitelekre váltására vonatkozott. SBA időtartama 2008. november 6. – 2010. április 6. alatt és a hitel utolsó lehívása 2010. október 5. napjáig fogyasztói deviza alapú hitelek forintosítására egyáltalán nem került sor. SBA véghatáridőt tekintve 2010. április 6. napján érvényes 185,08 HUF/CHF árfolyam és a támadott 2014. évi LXXVII. törvény 10.§-ában meghatározott 2014. november 7. napján érvényes 256,60 HUF/CHF árfolyam között a fogyasztóknak az Alaptörvény XIII. cikk által alapjogként szavatolt tulajdonában (javaiban: pénztulajdonában) 256,60 – 185,08 = 71,51 HUF/CHF értékcsökkenés következett be azáltal, hogy a magyar állam nem tett leleget a nemzetközi kötelezettség vállalásának, mivel időbeli hatálya alatt nem tette meg a vállalt intézkedését a deviza alapú hitelek forintosításáról. A Tv.-ben szabályozott forintosítás az IMF SBA 2010. április 6. lejártát követő 2014. november 7. napig tartó késedelem alatt bekövetkezett árfolyam-különbözet kötelezettségével azonos mértékben a fogyasztókat a javaitól (pénztulajdonától) megfosztotta. Az államnak a fogyasztókkal szemben történő közvetlen helytállásával biztosítható az alkotmányos egyensúly helyreállítása.

Római Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. Cikk nemzetközi kötelezettségvállalás a magyar államot arra kötelezi, hogy a felperesek javait tartsa tiszteletben. Azonban a magyar állam nem tett hatékony intézkedéseket az árfolyam ingadozás és ezzel a fogyasztók javainak védelmére [lsd. IMF SBA nemteljesítését is], ezért a fogyasztók javait ért vagyoni hátrányokat közvetlen helytállásával reparálni tartozik. A reparálás a fogyasztók (azonos jogállású adósok) devizatartozásának 2010. április 6. érvényes MNB deviza (CHF, EUR, JPY) középárfolyamon történő forintosításáról szóló törvény megalkotásával és az állam közvetlen helytállásával biztosítható.

4/1997. (I.22.) AB határozata alapulvételével az Alaptörvény Q) cikk (2) [„Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját”] érvényesüléséhez mindhárom szintet, a belső jogot, a nemzetközi szerződést és az Alaptörvényt együttesen és összefüggésében kell vizsgálni.

30/1990. (XII.15.) AB határozat szerint ha a már megkötött nemzetközi szerződés és a belső jog összhangjának hiánya állampolgárok alkotmányban biztosított alapvető jogai (ide értve a tulajdon mint alapjog) sérelmét idézi elő, a magyar állam úgy tesz eleget az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdésében vállalt kötelezettségének, ha olyan belső szabályokat hoz létre, amelyek a kialakult helyzetet az Alaptörvénnyel összhangban rendezik oly módon, hogy az államnak az állampolgárokkal szembeni közvetlen helytállásával biztosítja az alkotmányos egyensúlyt anélkül, hogy a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegné.

16/1993. (III.12.) AB határozat értelmében az illetékes jogalkotó szervnek ki kell bocsátani azt a jogszabályt, amely nélkülözhetetlen valamely nemzetközi jogi kötelezettség teljesítéséhez.

ÖSSZEGEZVE: A 2014. évi LXXVII. törvény devizanem módosulás és deviza árfolyam konverzió normái [3.§ (1), 10.§, 15.§ (1), 18.§ (1)] alaptörvény-ellenesek azáltal, hogy az IMF SBA és a Római Egyezmény 1. cikk nemzetközi kötelezettségvállalásokba ütköznek, ezzel sértik az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdését és XIII. cikk (1) bekezdését. Az alkotmányos egyensúly a fogyasztók (velük azonos helyzetű és jogállású adóstársadalom) jelzálogkölcsön-szerződései IMF SBA készenléti hitelmegállapodás lejáratának 2010. április 6. napján érvényes MNB deviza középárfolyamon történő forintosításról szóló jogszabály megalkotásával (belső jog) és a Magyar Államnak az állampolgárok felé történő közvetlen helytállásával [hiteljogviszony 2010.04.06.-2014.11.07. között keletkezett árfolyam-különbözeti terheinek átvállalásával] biztosítható.

MSZP [Gyurcsány-DK] felelőssége az, hogy a lehívott SBA készenléti hitelt elköltötte és nem fordította a devizahitelek kivezetésére, míg a kormányra lépett FIDESZ felelőssége pedig az, hogy az SBA hitel utolsó részletét 2010.10.06. napján lehívta anélkül, hogy az SBA készenléti hitelt a devizahitelek kivezetésére fordította volna, majd inkább felmondta és visszafizette az IMF-SBA készenléti hitelt, ezzel a devizahiteles fogyasztókat akár csak az MSZP [Gyurcsány-DK] az út szélén hagyta.

Melléklet [1-15. oldal]:
IMF SBA készenléti hitel dokumentumok [2008-2010]

Dr. Kriston István
a Devizahiteles Párt ügyvezetője

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

1116. Bp. Fehérvári út 207.II.24

(Kovács Jenőné, 2019.12.20 20:41)

Teljesen egyetértek a fent felsoroltakkal.Én szintén devizás vagyok.
Még most is vonják a nyugdíjamat,pedig már a Biai házamat 2012-ben eladták! Rengetegen vagyunk ebben a cipőben, jó lenne már, ha valóban mindenki/bankok, ügyvédek, kormány helyére tisztességes, nem korrupt hozzáértő embert választanának!Akik ebben a disznóságban benne voltak kapját meg a büntetésüket!! Szolgáltassák vissza az ellopott javainkat!!

7635 Pécs , Páva dűlő 5.

(Frey Györgyi, 2019.12.20 20:19)

Köszönjük a tényfeltárást ! Hajrá , előre , Devizahiteles Párt ! Fel kell szabadítanunk a banki áldozatokat , hogy visszakapják a szabadságukat ! A családommal együtt ! A Magyar nép , nem ezt érdemli a rendszerváltás után 30 évvel . Követeljük vissza az életünket , amit elloptak a Pártok .

8656 Nagyberény Szent L.u.7.

(Eszlári Árpád Béla, 2019.12.20 11:52)

Nagyon egyetértek a levélben foglalt jogi megközelítésekkel és valóba így játszották ki a törvényt. A deviza hitelesek nyakába sózták az árfolyam összes követelésének költségeit. A sok kilakoltatás az MSZP és a Fidesz kormány jog ellenes lépéseit tükrözi. Végre már lesz egy Párt aki a károsultakat képviseli.